növények termésmennyiségi és -minőségi eredményeire ható tényezők közül a környezeti paraméterek jelentősége kiemelkedő. A talaj tulajdonságai, tápanyagellátottsága alapjaiban határozza meg a növények életfeltételeit. Az aktuális időjárás hatással van a talajban lejátszódó mikrobiológiai és egyéb folyamatokra, a tápelemek hasznosulására. Az eltérő talajviszonyok és a klimatikus tényezők alakulása nagy évjárati ingadozásokat produkálhat megfelelő agrotechnikai színvonal mellett is.

Az időjárási szélsőségek hatása

Jó termésre akkor számíthatunk, ha a hőmérsékleti és csapadékviszonyok a növények igényeinek megfelelően alakulnak. A szélsőségek – megterhelő, energiaigényes stresszhatást jelentő eltérések az optimumtól - közvetlenül csökkentik az állomány produktumát. Gondoljunk a túl sok csapadék okozta megdőlésre, a tápanyag-kimosódásra és betegségek felszaporodására, illetve a (nem csak nyáron jelentkező) aszály okozta tápanyagfelvételi és vízellátottsági problémákra, továbbá a hő- és UV-sugárzás okozta stresszre. A megszokottól eltérő hőösszegek a fenológiai fázisok eltolódását eredményezhetik bizonyos kalászos fajtáknál. Az ideálishoz leginkább közelítő csapadékeloszlás biztosítja a mérsékelt, egyenletes talajnedvesség meglétét a vegetációs időszakban. Az intenzív növekedési szakaszban a nagyobb mennyiségek a kedvezőek, míg az érési időszakban inkább a szárazabb körülmények a megfelelőek.

A minőségi paraméterek elérésének eszközei

A kedvezőtlen időjárási hatások direkt és indirekt termésmennyiség és -minőség csökkentő hatása a körülményekhez igazodó agrotechnikai módszerekkel mérsékelhető. A kívánt minőségi paraméterek eléréséhez a fajtaválasztás alapvető fontosságú. A kiemelkedő genetikájú fajták képesek akár évjárattól függetlenül stabilan megfelelő termést produkálni, azonban a megfelelő fajta használata önmagában még nem jelent garanciát. A fajtaválasztáson túl, növénytáplálási megoldások mellett a biostimulátorok és lombtrágyák jól megválasztott alkalmazása is nagyban hozzájárulhat a kívánt cél, a magasabb minőség eléréséhez.

A kalászosok sütőipari felhasználása és beltartalmi értékei

A kalászosok minőségi paraméterei elsősorban sütőipari felhasználhatóságuk miatt kerülnek előtérbe, noha a búzát például előszeretettel használják a kenyér- és tészta előállításon túl egyéb élelmiszeripari alapanyagként, takarmányként, gyógyszer-, szesz- vagy akár papíripari alapanyagként is. Hazánkban az évezred elején 1,1-1,3 millió hektáron termesztettek búzát, ez 2007. évben közel 4 millió tonna termést jelentett (3,59 t/ha). (2004: 6 millió, azaz 5,12 t/ha; 2003: kevesebb mint 3 millió, azaz 2,64 t/ha). 2024. évben a búza részesedése a gabonatermésből 42%, 5,6 millió tonna volt 922 ezer hektáron (5,8 t/ha átlagos hozam).

Egyre nagyobb az igény a jobb malom- és sütőipari minőség elérésére. A termésmennyiség és a kiváló sütőipari tulajdonságok közt negatív korreláció van. A minőségcentrikus szemlélet ma már a versenyképesség elengedhetetlen feltétele. A sütőipari értéknél maradva, általánosságban a búza beltartalmi értékei a következőképpen alakulnak:

A beltartalom javítása lombtrágyázással

A búza élelmezési, illetve takarmányozási értékét a szemtermésben raktározott tápanyagok mennyisége és aránya határozza meg. A raktározott fehérje két formában van jelen benne: keményítővel együtt (aleuron), illetve amorf fehérje (sikér) formájában. A sikér szilárdságát a glutenin, ragasztóerejét a gliadin fehérje adja. Ezek arányától függ a búzaliszt sütőipari felhasználhatósága (a tészta rugalmassága és gyúrhatósága). Fontos további minőségi paraméterek a nedves sikértartalom (liszt vízben nem oldható része), valamint a sikérterülés, a valorigráfos érték (liszt vízfelvevő képességére irányuló műszeres vizsgálat).

E paraméterek lombtrágyázással és célzott tápanyag-utánpótlással hatékonyan javíthatók. A termésbiztonság szintén javítható, ami kiszámíthatóbb hozamot jelent a gazda számára.

A fajtaspecifikus tápanyagellátás szerepe

Fajtaspecifikus tápanyagellátással a kedvezőtlen időjárási körülmények hatása éppúgy mérsékelhető, mint az átgondolatlanul, önmagában alkalmazott műtrágyázással járó költség. Nem beszélve a kártevők visszaszorításának jelentőségéről, mely jobb kondícióban lévő állomány esetén természetes módon, a növény saját védekezőképességének támogatott működése révén tud megvalósulni.

A termésképzés kritikus szakaszai

A búza termésképzése összetett folyamat, amelynek kritikus pontjai az egyes fenológiai fázisokhoz köthetők. A bokrosodás végére eldől a lehetséges kalászok száma, míg a kalászolás és virágzás időszakában véglegessé válik a kalászkákon belüli virágok száma és azok megtermékenyülése. Az ebben az időszakban alkalmazott lombtrágyázás csökkenti a kedvezőtlen környezeti hatások, például a gyomirtás, fagy vagy szárazság káros következményeit. A megtermékenyülést követően mindössze egy hét áll rendelkezésre a szöveti differenciálódás lezajlásához, amely alapvetően meghatározza a vetőmag minőségét. A végleges sejtszám kialakulása egy újabb hetet vesz igénybe, ez a lehetséges ezerszemtömeg nagyságát határozza meg. Ezt követi az intenzív szemtelítődés időszaka, amely a szemek élettani érettségéig (a viaszérés közepéig vagy végéig) tart. A megfelelő tápanyagellátás különösen ebben az időszakban kulcsfontosságú, hiszen ekkor dől el a végső terméshozam és annak minőségi paraméterei.

Martonvásári kísérleti eredmények

Martonvásáron 2024. évben végzett őszi búza kisparcellás kísérletünk kezelési időpontjait a fontos fenológiai változásokhoz igazodva választottuk meg, a vizsgálati eredmények egyértelműen igazolják, hogy a Natur PlasMAX biostimulátor és Natur Active lombtrágya használata nem csupán hozamnövekedést eredményez, hanem a beltartalmi értékeket is pozitívan befolyásolja. A Natur PlasMAX biostimulátor algákból és azok szerves végtermékeiből áll, amelyek nemcsak táplálékforrást biztosítanak, hanem regeneráló hatással is bírnak. A Natur Active pedig egy koncentrált levéltrágya, amely a növény életéhez szükséges makro-, mezo- és mikroelemeket egyaránt tartalmazza, biztosítva ezzel a harmonikus fejlődést.

Magyar búza szabvány kategóriái (MSZ-08 6383:1998)

Minden kezelési beállítás terméstöbbletet eredményezett: 9,6% - 14,39%. A sikértartalom két esetben meghaladta a 30%-ot. A fehérjetartalom szintén növekedett, 12,74-13,38% értéket mutatott.

A különböző kezelési időpontok szerepe világosan kirajzolódik az eredményekből. A bokrosodás végi kezelés már önmagában is hatást gyakorolt a termésre, azonban a zászlóslevél és kalászolás idején végzett lombtrágyázás együttes alkalmazása hozta a legjobb eredményeket.

Sukorón őszi búza kezelés hatását vizsgáltuk, Natur Powert 2 liter/ha dózisban juttattunk ki zászlóslevél állapotban, virágzás elején, illetve mindkét időpontban.

Az eredményekre tendenciális hatással volt a kezelés fenológiája (zászlóslevél, virágzás kezdete). Egy kezelés esetén, a későbbi időpontban alkalmazva mgasabb lett a terméshozam. A két időpontban végzett kezelés eredményesebb volt, mint az egyszeri kezelés.

Összegzés: a kijuttatás jelentősége

A tápanyagok megfelelő időben és formában - a növény fejlődési szakaszaihoz és az aktuális agrotechnikai lépésekhez igazítva - történő kijuttatása nélkülözhetetlen a minőségi búzatermesztéshez. Így nem csupán a termés mennyisége növelhető, hanem a minősége is javítható, amely a piacképesség és a feldolgozhatóság szempontjából egyaránt meghatározó tényező.