A következő gondolatokkal szeretnénk, információhoz segíteni azon termelő partenereinket, akik a célzott tápanyag utánpótlást levélanalízis vizsgálatokkal is támogatják!

A mintavételhez szükséges eszközök:

• A gazdaság 1:10 000 léptékű térképe (a térképen 1 cm = 100 m a terepen), melyen fel vannak tüntetve:

a táblák határai,
a táblák jelei,
a táblák területe,
valamint térképjellel a művelési ágak

• Növényminták vételére is jól alkalmazhatjuk a talajmintavételhez használt mintavételi kódtérképeket, mert a növénymintavételi egységek meghatározásánál is a talajmintavételi egységek az irányadók. A növénymintavétel egysége a talajmintavétel egységével azonos, vagy annak egész számú többszöröse lehet.

• Kisegítő térképek

Ültetvények mintavételénél, főleg ha kordonos, huzalos ültetvényt mintázunk, szükség van a telepítés tervrajzának ismeretére a mintavételi szakaszok kijelölésére.

• A mintavétel tartozékai:

rozsdamentes olló, kés, fűnyíró olló, metszőolló stb.
gabonafélék mintázásánál ½ vagy 1 m hosszúságú léc szükséges a szakaszok kijelölésére

A növénymintavétel végrehajtása:

• A mintát 30x40 cm-es nagyságú etamin vagy papír+műanyag hálóban gyűjtjük.

• A mintavétel megkezdése előtt minden zacskóban el kell helyezni a mintaazonosító jegyet.
  A mintaazonosító jegyet polietilénből készült, erre a célra rendszeresített tasakban helyezzük el a mintagyűjtő zacskókban.
  ne szedjünk eső után sáros, nedves mintát
• a mintavételt lehetőleg a növényvédelmi és egyéb permetezéseket megelőzően végezzük
• nagy eső, esőztető öntözés után 2 napig nem szabad mintát venni. Ha ez nem elkerülhető, úgy a jegyzőkönyvben meg kell jegyezni, hogy hány mm csapadék volt a területen az elmúlt 24 órán belül.

Hagyományos telepítésű ültetvények mintavétele

• A mintavételi egység a talajmintavétellel minden esetben megegyező, 6 ha-os területről történik.
• A mintavételi egységről 2 db átlagmintát veszünk, párhuzamos mintavételi módszerrel, lehetőleg a két átló mentén.
• Egy mintavételi egység mindig azonos fajta kell hogy legyen. A mintavételi egység kialakításánál a fajta meghatározó.
• Ha a fajta 6 ha-nál kisebb területet alkot, akkor ez a terület az irányadó, ha 6 ha-nál nagyobb egybefüggő, hektárúttal el nem választott terület, akkor 6 ha-nál nagyobb, de maximálisan 12-15 ha lehet egy mintavételi egység.

SZŐLŐ ESETÉN

• Egy-egy tőről egy levelet - az első fürttel szemben lévő, ép, egészséges levéllemezt (nyél nélkül) szedjük le.
• Egy minta átlagosan 100 db levélből áll. 6 ha-nál nagyobb területről maximálisan 200 levelet gyűjtünk.

* Fajtától és évjárattól függő

GYÜMÖLCSÖSBEN

• Egy fáról 2 levelet szedünk a fa két sorköz felőli oldaláról, a koronaszint alsó harmadából.
• A mintát mindig a korona felületéről (ún. fénylevél) szedjük a termőhajtás középső részéről.
• Egy minta átlagosan 100 db levélből áll.

• Levélelemzés céljára általában kifejlett, fajtára jellemző ép, egészséges levelet szedünk.
• Ha az ültetvényre (a mintaterület egészén) valamilyen hiánytünetes levél a jellemző, akkor az átlagmintába ilyeneket is szedünk.
• Ha a beteg, hiánytünetes levelek csak foltokban fordulnak elő, akkor az átlagmintából ezeket a részeket kihagyjuk, de külön megmintázzuk. A jelenséget a kisérőbárcára feljegyezzük.

* Fajtától és évjárattól függő

VEGYES ÁLLOMÁNYÚ ÜLTETVÉNY ESETÉBEN

• A főfajtát mintázzuk (pl. porzófajtát nem mintázunk).
• Nem szabad különböző fajtájú növények leveleit egybegyűjteni és átlagmintaként kezelni.

Huzalos, kordonos ültetvények mintavétele

• Huzalos, kordonos ültetvényeknél ugyanúgy 6 ha-os területegységként fajtaazonos tábláról gyűjtjük a mintát, mint a hagyományos telepítésű ültetvényeknél.
• A hagyományos telepítésű ültetvényeknél leírtak az átlagminta képzésére, fajtaegységre és a terület művelésének mértékére egyaránt érvényesek.

A táblarendezések, a sövényszerű művelésmód az átlós bejárást nem teszi lehetővé. Itt az átlagminta képzésére a következő módszert használjuk:

• A keresztben át nem járható ültetvényekben a valódi átlós mintavétel helyett a talajmintavételi gyakorlatban elfogadott többszörös mintavételt alkalmazzuk.
• A bejárandó hasznos mintavételi út hossza körülbelül feleljen meg a két átló hosszának.
• Közel négyzet alakú táblánál 3 soron, ha a tábla vagy táblarész mérete a sorok irányában kisebb mint a fele a keresztirányúnak, 4 vagy 5 soron haladjunk végig.
• Mivel egy 300 x 400 m-es terület 2 átlója összesen 1000 m, a hasznos mintavételi út hosszát úgy is megszabhatjuk, hogy az 12 ha-os mintavételi egységeknél kb. 1000 m legyen.
• E mintavételi úton legalább 50 növényegyedről kell a 100 levelet begyűjteni.
• A többsoros mintánál a bejárandó út egyik feléről és a másik feléről célszerű két mintát gyűjteni.
• A két minta eredményeinek átlagolása csökkenti a vizsgálati hibából adódó eltérést és a két minta alapján kitűnik ha a terület heterogén.
• A szélső 3-5 sorról ne vegyünk mintát a “szélhatás” elkerülésére, ugyanígy az első oszlopköz (szőlőnél) vagy az első 3-5 fa (gyümölcsnél) megmintázását sem szabad megengedni.

SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁK MINTAVÉTELE

• Szántóföldi növények mintavételénél a mintavételi egység a talajmintavételnek megfelelően 5 ha.
• A mintavételi egység kijelölése az 1:10.000 léptékű térkép és helyismeret alapján történik.
• Ha a tábla talaja kellően sík, az elővetemény azonos volt, a növényállomány egyenletes és fajtaazonos, úgy a mintavétel egysége az 5 ha többszörösére növelhető, de a 20 ha-t ne haladja meg.
• Az elővetemény különböző volta, a fajtaváltozás, mintavételi egységet meghatározó

* Fajtától és évjárattól függő

Amennyiben bármilyen kérdés merülne fel, a minták megvételével esetleg azok laborba küldésével kapcsolatban, kérjük jelezze azt tanácsadó kollegáinknál.