Talajmintavétel lépései

A mintavétel során a következő fontosabb szabályokat kell betartanunk:

Egy átlagminta maximálisan 5 ha területet jellemezhet. Amennyiben a parcella területe meghaladja az 5 ha-t, úgy a parcellát 5 ha-os, lehetőleg homogén területekre kell bontani.
A mintavételi pontok kijelölését 1:10.000 léptékő térkép alapján célszerű végezni. Ennek hiányában használhatók az egyedi blokktérképek másolatai is.
A térképlapon rögzíteni kell a mintavétel helyszíneit, valamint a begyűjtött minták azonosítóját.
A térképnek tartalmaznia kell a parcellák határait, azonosítóit

Az átlagmintát egységes területről, azonos szintből és egységes módszerrel kell venni.

Szántóföldi kultúráknál a művelt rétegből (0-30 cm) parcellánként, de maximum 5 ha.
Rét-legelő kultúránál 2-20 cm mélységből parcellánként, de maximum 5 ha-onként álló kultúránál 0-30, valamint 30-60 cm, bogyósoknál 0-20, valamint 20-40 cm szintekből

Az átlagminta részmintákból áll. Minél több részmintából rakjuk össze az átlagmintát, annál pontosabb eredményre számíthatunk.

Rét-legelő esetén minimum 30, szántóföldi kultúra esetén minimum 20 pontról
A mintázandó területről a részmintákat zig-zag vonalban, vagy a két átló mentén vegyük úgy, hogy az a területet a lehető legjobban reprezentálja (ábra)

TILOS MINTÁT VENNI

Szántóföldi kultúránál a tábla szélén 20 m-es sávban, a forgók területén, a szalmakazlak helyén műtrágya, talajjavító anyag, illetve szerves trágya depók helyén, az állatok delelő helyén

A mintavétel OPTIMÁLIS időpontja a termés betakarítása utáni, még a trágyázás előtti időszak, mikor a talaj művelhető állapotban van.

Vehető még minta:

az ősszel alaptrágyázott területekről a következő évben a trágyázástól számított minimum 100 nap elteltével
a tavasszal műtrágyázott területekről a betakarítás után, de az utolsó trágyázástól számított minimum 100 nap elteltével szervestrágyázás esetén min. 6 hónap elteltével